A 2011-2015 között lejegyzett üzenetek sorrendben és időrendben, fejezetekben nyilnak. A (könyvek) textusa nincs javítva. A részek feltételezik megszólítást az inflációs jellegű profán közösségi időben. Ahogy az anyagi világban Isten léte kikövetkeztethető, az Egység azonossága Egyben mutatkozik meg. A profán és szakrális ismeret válaszait az irányok határzzák meg. Értelmezheti az alanyi egység a profánban, a szakralitást, az önreflexió képessége a hitet. Amikor az Egység "regényes" változatai értelmezik a különbségeket. Ahogyan képes az ember önreflexióra, úgy éppen reflexiós kényszerben élve lehet túlélő, ez a kérdés. Példát láthat aki rámutató, hogy személyes időnk eseményei vezetnek a megkerülhetetlenül a közösségi időkbe. A lombozat kibomlása után értelmet kap a gyökér, és a gyümölcs kapcsolata.
Egy az Egységben
Az írások sora talán azt is mutatja, ahogy "fél-kész" állapotokon áthaladva az alany bezáródhat. A személyes és közös lelki képzetek a "visszaható okság" cellafalán visszhangot keltenek a közös szavakkal keveredők. Egyben, az Egység csendje megtöredezést kelt, mégis ekkor alakul ki az önreflexió készsége, tehát a belső reflexiónk kifelé fordítva is érlelhető. Ahogy az Emmausz karizmatikus közösség elkötelezett tagja lettem, egyik ima-csoportjába heti rendszerességgel jártam. A naplót ez időben írtam.
Az írások sora talán azt is mutatja, ahogy "fél-kész" állapotokon áthaladva az alany bezáródhat. A személyes és közös lelki képzetek a "visszaható okság" cellafalán visszhangot keltenek a közös szavakkal keveredők. Egyben, az Egység csendje megtöredezést kelt, mégis ekkor alakul ki az önreflexió készsége, tehát a belső reflexiónk kifelé fordítva is érlelhető. Ahogy az Emmausz karizmatikus közösség elkötelezett tagja lettem, egyik ima-csoportjába heti rendszerességgel jártam. A naplót ez időben írtam.
